1923 szeptember 26.-án születtem Budapesten. Apám orvos volt. Az orvosi egyetemet Budapesten végeztem el, közben két évet hallgattam bölcsész karon is, a magyar-francia szakon. A békéscsabai kórházban kezdtem orvosi pályámat a belgyógyászati osztályon. Később a laboratóriumban és a kórbonctani osztályon dolgoztam. Szakképesítést szereztem kórbonctan-kórszövettanból.

 

1961-ben áthelyeztettem magam Dobozra körzeti orvosnak, mert vonzott a falusi orvos hivatása, nem tartottam helyesnek, hogy a boncterem falai közt folytassam életem.

 

1973-ban Szentendrére kértem áthelyezésemet a megürült körzeti orvosi állásra. Nyugdíjazásomig itt dolgoztam. Azóta, 1983-tól minden időmet, energiámat a természetgyógyászatnak szentelem. Feleségem és munkatársam, Kállai klára természetgyógyászati tanulmányokat folytatott, ilyen gyakorlatot valósít meg, miután a kommunista rendszer kizárta az orvosi egyetemről. Hat gyermekünk közül hárman Szentendrén élnek, hárman külföldön.

 

Jelenleg is Szentendrén élek és dolgozom. 1953-ban Lükő Gábor, az akkor Gyulára száműzött kitűnő florklorkutató biztatására kezdtem gyűjteni a magyar népi orvoslás adatait a kórházban fekvő falusi betegektől és hétvégeken, ünnepeken a Békés megyei tanyákat és falvakat járva. Szakirodalmi tanulmányokat is folytattam, az összegyűjtött anyagot azután rendszerezve, feldolgozva cikkek, tanulmányok, könyvek formájában publikáltam.

 

A magyar népi orvoslás természetes gyógymódrendszernek felel meg, ezért ébredt fel érdeklődésem a természetes gyógymódok iránt. Másrészt tapasztaltam azt, hogy nem érhető el kellő eredmény a hivatalos (tecnokratikus) gyógyszer- és műtétközpontú orvostudomány segítségével, sőt a káros mellékhatások, műhibák miatt a halálesetek, betegségsúlyosbodások sem ritkák. Tehát jobb gyógyító módszert kerestem.

 

Utatazásaim és tanulmányaim során egyre behatóbban tanulmányoztam magyar, német, angol és francia nyelven, és a gyakorlatban a modern természetgyógyászatot és a természetgyógyászat történetét, múltját, közben orvosi praxisomban is egyre szélesebb körben alkalmaztam a természetes gyógymódokat.

 

1957-től kezdve több száz népi orvoslásról, természetgyógyászatról, pszichoterápiáról szóló cikkem jelent meg. Magyarul a rendszerváltásig csak az Antall József szerkesztette "Magyar Orvostörténeti Közlemények"-ben, inkább külföldi lapokban, elsősorban a nyugatnémet Curaré-ban, 1986-tól azután, miután a könyvkiadás egyre szabadabbá vált,, 22 könyvem jelent meg a népi orvoslás és a természetgyógyászat tárgykörében.

 

Az elmúlt rendszer annak idején házkutatással és zaklatással "jutalmazta" tevékenységem, mely a "kuruzslásnak" és "babonának" bélyegzett népi magyar orvoslás elismertetésére irányult. Az akkori hivatalos orvostudomány és az Egészségügyi Tudományos Tanács által elítélt természetgyógyászatot képviselem, a materializmus által kárhoztatott pszichoszomatikus orvoslással együtt.

 

Az elsők között kezdtem Magyarországon Életreform Klubot és természetgyógyászati egyesületet szervezni. A Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének elnöke, a Természetgyógyászati Szakmai Kollégium, a Magyar Természetgyógyászati tanács és több más hazai és külföldi természetgyógyászati egysület, bizottság tagja, vagy vezetőségi tagja vagyok.

 

Folyamatosan cikkeim jelennek meg a Természetgyógyászatban, az Új Elixírben, az Egészségben. "A természetgyógyász válaszol" rovatom van a Természetgyógyászatban és a Magyar Nők Lapjában. Országszerte előadásokat tartok, tanfolyamokat vezetek, az ember egészségét és gyógyulását biztosító természetgyógyászat testi-lelki-szellemi módszereit, a komplex természetgyógyászatot képviselem.  A magyar rádióban és televízióban is szóhoz jutok időnként.

 

Hiszek abban, de konkrét jeleit, bizonyságait is tapasztalom, hogy a természetgyógyászat nemcsak a múlt, hanem a jövő orvostudománya is. A technokratikus orvostudomány át kell adja helyét a természetes orvostudománynak. A Vízöntő korszakban egy természetes kultúra válik uralkodóvá, ennek részeként a természetes orvoslás és egészségmegőrzés.

 

Az emberpusztító mérgezés és önmérgezés átadja helyét a természet- és embervédő kímélő módszernek, a gyűlölet a szeretetnek. Áldozzuk annak tevékenységünket, hogy ez minél előbb bekövetkezzék. Szentendre, 1993. szeptember

In Memoriam Dr. Oláh Andor és Kállai Klára

Dr. Oláh Andor eltávozásáról értesülve,

 

Úgy érzem nem kell őt bemutatni a Vegetáriánus Hírlevél olvasóinak, hisz őt mindenki ismerte, aki Magyarországon egy kicsit is nyitott volt a reforméletmód iránt. Életművéről könyveket lehetne (és kellene is) írni. Gyógyító volt a szó nemes értelmében, tanulmányai és tanítványai révén, a mai napig is az. Nyugodtan fordulhatunk hozzá problémáinkkal, elég csak fellapozni a Reformkonyha című könyvet.

 

Egy jó hónapja betértem az Életházba, és megpillantottam Kállai Klára nevét és képét. A gondolat, mely Dr. Oláh Andor eltávozásakor jött, újra ott topogott immár megerősődve. Ugyanez a gondolat jött Lajos Atya után is, és azóta még egy alkalommal.

 

Nehéz pontosan megközelíteni, hiszen inkább érzés, mint gondolat. Olyasvalami, mint amikor egy valódi államférfi emigrál, hogy a hatalmasabb, fejlettebb külhonból, szélesebb rálátással, kifinomultabb eszközökkel segíthesse nemzetének magasztos küldetését.

 

Talán nem mindenki tudta, hogy Dr. Oláh Andor mellett mindig ott állt Kállai Klára, a feleség, a családanya, a munka- és küldetéstárs.

 

 

 

1923. április 11-én születtem Békéscsabán. Apám bognár-kerékgyártó volt.

 

Középiskolai tanulmányaimat munka mellett, másodúton végeztem.

 

1945-ben beiratkoztam a szegedi egyetem orvosi karára.

 

1946-ban Budapestre költöztem Pápai Páriz Ferenc népi orvosgyógyszerész kollégiumba. Három évet töltöttem itt.

 

Az ötödik egyetemi év után, 1950-ben, a személyi kultusz idején, kizártak az egyetemről. Közben férjhez mentem Oláh Andor orvostanhallgatóhoz, akivel orvosi reformelképzeléseink egyeztek. (Népi orvoslás gyűjtés, természetes gyógymódok alkalmazása.) 1949-ben férjem befejezte orvosi tanulmányait.

 

1951-ben Békéscsabára költöztünk. Nagy családunk (6 gyermekünk) és férjem munkája mellett érdeklődésem bővült a családdal kapcsolatos nevelés és lélektan felé.

 

1956-tól kezdődően gyógynövénygyűjtéssel és a gyógynövények hatásainak kipróbálásával, valamint a reformkonyha gyakorlati kidolgozásával is foglalkozom.

 

1961-ben a Békéscsaba melletti Doboz községbe költöztünk.

 

Az 1962-64-es években szakképesítés nélküli nevelőként tanítottam Doboz községben, az általános iskolában. A tantárgyi koncentráció és a gyermekek művészetre nevelése irányában kísérleteztem.

 

1967-ben visszaköltöztünk Békéscsabára, majd 1973-ban Szentendrére jöttünk. Outsiderként filozófiai és vallásfilozófiai ismeretek szerzésével is foglalkoztam, főleg az alkotva tanulás módszerével.

 

1978-tól kezdődően a Népművelési Intézet keretében, öt éven át "C" és "B" kategórájú bábjátékos tanfolyamot végeztem.

1978-tól rendszeresen vezettem bábos foglalkozásokat. Mint művészeti oktató a művészettel gyógyítás elméletén dolgoztam, melyet a Debreceni Nagyerdei Rekreációs Központ tervével kapcsolatban hasznosítottam.

Az 1986-ban megjelenő Reformkonyha című könyvben (Mezőgazdasági kiadó) receptúrát írtam.

 

Ételbemutatókat, tanfolyamokat tartok Egyesületünkben és az Életreform Klubbokban. Kreativitáselméletről, a művészettel gyógyításról, gyógynövénygyűjtésről és alkalmazásról, valamint a lélektan körében az álomfejtésről előadásokat tartok. Bábjátszás terén a Magyar Jeles Napok bábos feldolgozását végeztem.

1989 óta a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének vezetőségi tagja, férjem halála után az egyesület társelnöke vagyok.

 Dr. Oláh Andorné Kállai Klára 1995. augusztus 13-án eltávozott közülünk.

 

 "... De ne téveszd össze kedves olvasó - miután elindultál - az elindulást és az átmenetet a megérkezéssel! Haladj tovább, egyre tovább, - fokozatosan - az úton...

 

Az a legfontosabb, hogy bízzál magadban és erődben, abban, hogy érdemes elindulni, és ha már elindultál, tovább haladni!" 

Aki teljesen helyre akarja állítani egészségét és immunrendszerét , védekező képességét és szilárdan meg is akarja őrízni azt, annak a természetes élet- és gyógymódok egészét igénybe kell vennie. Állandó, intenzív, bensőséges kapcsolatban kell lennie, maradnia a természettel és mindazzal, ami természetes!

 

(Állandó méregtelenítés mellett vegyes étrend helyett vegetárius étrend, kémiai gyógyszerek helyett gyógynövények, fény-, lég-, és vízkúrák, mozgásgyakorlatok, pihenés, terészetes alvás és relaxációs gyakorlatok formájában, lelki gyakorlatok, önmegvalósító személyiség-fejlesztés.)

 

1. Alapelv: MÉREGTELENÍTÉS

Izgató-és nyugtató-(altató-)szerek, kávé, tea, szeszes italok, dohányzás, konzervek, stb. elhagyása.

 

2. Alapelv: VEGETÁRIUS (REFORM) ÉTREND

Vegetárius és laktovegetárius (tejtermékekkel kiegészített növényi) étrend, léböjtkúrák, gyümölcsnapok.

 

3. Alapelv: GYÓGYNÖVÉNYEKKEL GYÓGYÍTÁS (FITOTERÁPIA)

Gyógynövénytea-kúrák (tisztító, izzasztó, erősítő, idegnyugtató stb. kúrák), hagymakúra, retekkúra.

 

4. Alapelv: AZ ELEMEK (FÖLD, VÍZ, TŰZ, LEVEGŐ) GYÓGYÍTÓ HATÁSAINAK IGÉNYBEVÉTELE

Vízkúrák (váltakozó fürdő, lemosás, leöntés, termál) úszás, napozás és más fénykúrák, agyagborítások

 

5. Alapelv: MOZGÁS GYAKORLATOK, AKTÍV, PASSZÍV MOZGATÁS

Talpmasszázs, dörzsölő torna, önmasszázs, séták, tajcsi gyakorlatok, dinamikus gyakorlatok.

 

6. Alapelv: TERMÉSZETES ALVÁS, RELAXÁCIÓ (ELLAZULÁS): PIHENÉS

Természetes éjfél előtti alvás (9-től 4 óráig vagy 10-től 5 óráig), ellazulás (relaxációs gyakorlatok), autogén tréning.

 

7. Alapelv: JÓGA: LÉGZÉSGYAKORLATOK, SZELLEMI JÓGA

Légzésgyakorlatok (teljes jógi-légzés, alternatív légzés,) hatha jóga gyakorlatok, savászana (hullapóz), elmegyakorlatok.

 

8. Alapelv: LELKI GYAKORLATOK

Meditáció (pozitív gondolatok, mantrák) éneklés, zenehallgatás, hanggyakorlatok.

 

9. Alapelv: SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Biblioterápia (tudatos olvasás), önmegvalósítás, szellemi képességek fejlesztése, kreativitás.

Megerősödött öntudatunk, önbizalmunk alapján lesz erőnk szakítani a kötelezőnek tűnő, egészségtelen, társadalmi rossz szokásrendszerrel, akár evés - ivásról, akár rohanó élettempóról, akár álbölcs életszabályokról, akár beidegzett előítéletekről van szó.

 

Annál inkább, mert az életedről van szó és most már tudod: nem beteg lettél, hanem beteggé tetted magad. Annak is tudatában vagy,: Mit ér az élet betegen? Abba a cinikus, rezignált "bölcsességbe" pedig már nem nyugszol bele, hogy "valamiben meg kell halni"!

 

Abban sem hiszel többé, bármennyire beidegzett előítélet is, hogy a káros szenvedélyeken, a rossz szokásokon nem  lehet úrrá lenni. Higgy abban, hogy a jó szokások elsajátíthatók, reflexszerűen magadévá tehetők. Maxvell Maltz amerikai pszichológus is erre bíztat: "Összeadódó, egészként megszilárduló szokásaid - te magad vagy.

 

Ha pozitív irányulásúak, sikert arató emberré válsz, hogyha rombolóak, kudarchoz vezetnek. Sokan azt hiszik - holott nem igaz -, hogy a szokások nem változtathatók meg. Megszabadulhatsz rossz szokásaidtól és jó szokásokat alakíthatsz ki, hogyha keményen munkálkodsz a változáson."

 

Tudatosul bennünk, hogy mi a természetes testi-lelki egészség útja-módja, aminek megvalósítását azután a maguk egyéni módján hajtjuk végre. A legfontosabb, hogy ne zuhanjunk az oly szokásos, átlagemberi "támasz",  az inercia, a tehetetlenség sötétségébe, amint Ovidius mondta ki: "Látom a jót, helyeslem, de a rosszat teszem."

 

Megismertük, hogy milyen negatívumokból áll össze az életrövidítő, megbetegítő szokásrendszer, lesz erőnk, energiánk, hogy az egészséget, hosszú életet, boldogságot jelentő jó szokásrendszert szokjuk meg. A legjobbhoz kell hozzászokni, akkor majd megszokottá lesz, ami szokatlan volt.

 

1. "Fübe-fába" az orvosság"  Békés megyei népi orvoslás I-II. Békés Megyei Tanács Tudományos Szakbizottságának kiadása, 1984.

 

2. "Zöld varázslók, virág-orvosok". Népi gyógynövényismeret Békés megyében. Békés Megyei Tanács Tudományos Szakbizottságának kiadása, 1987.

 

3. "Az idő a gazda mindenütt..." Népi természetismeret, időjósló megfigyelések és hiedelmek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986.

 

4. "Ujhold uj király!" A magyar népi orvoslás életrajza. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986.

 

5. Reformkonyha. Dr Oláh Andor, Kállai Klára, Vadnai Zsolt. A természetes Életmód és étrend elmélete és gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1985.

 

6. Reform-életmód-étrend. A természetgyógyászat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986.

 

7. Biogyógyszerek, a gyógyító növények. Biofüzetek sorozat. 10. Mezógazdasági Kiadó, Budapest, 1985.

 

8. A gyógyító víz. Biofüzetek sorozat, 25. Mezőgazdasági kiadó, 1987.

 

9. A természet patikája. Béta, Budapest, 1987.

 

10. HÁzipatika gyógynövényekből. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989.

 

11. A rák természetes gyógymódja és megelőzése. International House, Budapest, 1989.

 

12. Vitaminok és nyomelemek az életerő forrásai. Élet-Hát, Budapest, 1990.

 

13. A lazítás, mint megelőző és gyógyító módszer. Életreform füzetek 1. Arkánum, Budapest, 1991.

 

14. Szépségdiéta, belső kozmetikumok. Életreform füzetek 2. Arkánum, Budapest, 1991.

 

15. India üzenete. Mahátma Gandhi Természetgyógyászati tanácsai. Arkánum, Budapest, 1991.

 

16. Gyógyítás illóolajos növényekkel. Domokos János, Oláh Andor. Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1991.

 

17. A reuma gyógyítható! A reumatikus betegségek megelőzése és terészetes gyógymódja. Únió Kiadó, 1991.

 

18. Ellenálló erőnk védekező képességünk fokozása természetes módszerekkel. (fordítás) Gerhard Leibold: Természetgyógyászati immunológia, antistressz tréning. Fordította és kiegészítette Oláh Andor Dr.

ilyen vagyok

 

persze hogy szeretem a napfényt

 

a kövek között bújkáló patakot

 

a hósapkás hegyeket

 

a szélben rezgő ágak rajzolatát

 

tavak sima vagy finoman fodrozódó tükrét

 

szeretem a frissen hullott hóban a nyomokat

 

virágzó hársak illatát

 

szeretem az ösvényt a fák között

 

(nem kérdezem kakukktól meddig élek)

 

 

 

a sürgő-forgó bogarak világát

 

elnézni hosszan

 

követni fecskék cikázó röptét

 

és gólyák megfontolt lassú szárnycsapását

 

gomolygó felhőt tiszta kék eget

 

elvadult kertek szövevényét

 

hogyne szeretném

 

leginkább mégis itt szeretek ülni

 

könyvek között gondolkozni írni

 

Minden nap figyeljünk rá, hogy egyensúlyban legyen a munka és a pihenés.

Ha felborul az egyensúly, idegrendszeri tünetek, kimerültség, idegesség, krónikus fáradtság, álmatlanság, életunalom, vegetatív labilitás stb. lesz úrrá rajtunk, majd fizikai tünetek alakulnak ki, gyomorfekély, pajzsmirigy megnagyobbodás-túlműködés, magas vérnyomás stb., és ezt hamar megsínyli az egészségünk.

 

Ha szellemi munkát végzünk, akkor az aktív pihenés része lehet a fizikai munka, hogy kellőképpen kikapcsoljunk, pl. kertészkedés, hólapátolás stb. de csak abban az esetben, ha ezt jó kedvvel, vidáman végezzük, nem kényszerként. Ha kényszerként végzünk egy tevékenységet, azt inkább a munkához soroljuk.

Ha fizikai munkát végzünk, akkor a pihenésként inkább a passzív pihenést  válasszuk, ellazulás, relaxáció, olvasás, biblioterápia, stb. hogy kellőképpen ellazuljunk, kikapcsoljunk. A lelki nyugalom elérése nagyon fontos, ennek egyik legjobb módszere az ellazulás - relaxáció. 

 

A természetes alvás is ide tartozik, ez azt jelenti, hogy éjfél előtt legalább 2-3 órát aludjunk.  Ez jelent igazi pihenést és ez felel meg a szimpatikus (nappali) idegrendszer paraszimpatikusra átkapcsolódásának. Figyeljük meg, ha pár napot "jól" pihenünk,, eleget alszunk,  megváltozik a mozgásunk, járásunk, kedélyünk, munkakedvünk, szellemi aktivitásunk, egész lelkületünk.

Legalább annyi nyers ételt együnk  minden étkezésnél, mint amennyi főttet. Ha eleinte ez gondot okozna, reszeljük le, préseljük ki a zöldségeket, gyümölcsöket, vagy esetleg egy picit pároljuk meg.

 

Minimum 1, 1.5 kg nyers rostdús étel (alma, cékla, sárgarépa, feketeretek, káposzta, stb.)  tudja csak biztosítani bél-rendszerünk kellő hidraltáltságát, ami elengedhetetlen feltétele a jó bélflóra meglétéhez, a jó bélműködéshez.

 

Mindíg nyugodtan étkezzünk! Van, aki bármilyen körülmények között nyugodtan tud enni, van aki csak megterített asztalnál, a lényeg, hogy teljes lelki békével, nyugalommal, jó érzésekkel fogyasszuk el  ételünket, mert csak ekkor válik épülésünkre.

 

Rágjunk meg jól minden falatot, Ne együnk kapkodva, gyorsan, minden falatot kb. 30 x rágjunk meg, mert csak így tudnak kelőképpen felszívódni,  hasznosulni a tápanyagok.

 

Sose együnk a hűtőböl!  sohase együnk hideg ételt! Ha a hűtőben tároljuk az ételt, pl. salátát étkezés előtt minimum 15-20 perccel vegyük ki, hogy a szoba hszervezetre (felmelegítés).

 

Ez természetesen a vízre, folyadékra is ugyanúgy vonatkozik.őmérsékleten kicsit felmelegedjen és csak ezután fogyasszuk. A hideg étel lehűti a májat, az egész emésztőrendszert, ezzel nagy plusz munkát róva a